ERDŐKÜRTI NYÁRI TÁBOR

Erdőkürt, 2018. július 2. - július 6.



A 2018. évi Nyári tábor a mesterségek tábora volt. A szervezés nagyon nehezen indult, miután mind a rendezvény időpontját, mind a helyszínét kissé "beárnyékolták" a művelődési ház udvarán lévő színpad befedési munkálatai. A jelentkezők száma messze elmaradt a korábbi évekétől, mindössze 25 gyermeket érdekelt az idei tábor. Ez azonban előnnyel is járt, mert a kisebb létszám lehetővé tette, hogy mégis a művelődési házban legyen lebonyolítva, hiszen a kevesebb táborozónak a hátsó kis udvar is elegendő, az élelmezés pedig a Balla-házból megoldható volt.

Hétfő

A gyerekeket Helga néni üdvözölte, Györgyi néni felolvasta a csoportbeosztást, majd Edina néni vezényszavaira elkezdődött egy bemelegítő reggeli torna. Aki addig nem ébredt volna fel, az akkor felébredhetett. Miután mindenki már ébren volt, lehetett ismerkedni egymással egy körjáték keretei között.




Első mesterség az ötvös mesterség volt. Nem igazi ezüst lapot domborítottak a gyerekek, hanem hozzá kicsit hasonló alumínium lapot, de végül is a mesterség megismerése szempontjából ez nem is volt lényeges. Mindenki létrehozta a saját domborművét, joggal lehettek büszkék rá.








A fémdomborítás után labdajátékok következtek az udvaron. Két csapatra oszlott a társaság és kidobós játékot játszottak. Egy idő után a kisebbek kiváltak és más játékba kezdtek.






A délután falu helyszínek bejárásával telt. Minden csapat számára egy rejtvény megfejtése adta meg azt a  helyet, ahová mennie kellett. A későbbiekben, sorban minden helyszínt felkerestek a csapatok. Az egyik a közösségi háznál kezdett, elsőnek egy eltűnt társukat kellett megkeresniük. Ez gyorsan ment. Utána elrejtett papírdarabkákat kellett megtalálniuk, majd kirakós játék következett.




Az óvoda udvarán összekötött lábakkal kellett bizonyos távolságot megtenni, azután seprűtánc következett. A virágokat kedvelők liliomokban gyönyörködhettek.






A sportpályán szalomozva kellett pingponglabdát vinni, a cipőre kötött pohárban vizet vinni a kijelölt helyre és ott egy edénybe kiönteni (kézzel természetesen nem lehetett a pohárhoz nyúlni), aztán volt kerékpáros feladat és tollaslabdával célba találni.







Kedd

Újabb szakma következett: a vadász. A Pilisi Parkerdő területi fővadásza mesélte el a gyerekeknek az erdő és vadgazdálkodás egy-egy érdekességét. Szó esett a területünkön (mármint a falut körülölelő mezőkön és erdőkben) élő állatokról, madarakról, az azokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. Majd jött a távcsöves vadászfegyver. Ez igencsak felkeltette az érdeklődését leginkább a fiúknak. De a vaddisznó agyarakat is élvezettel vették kézbe a gyerekek.







A vadászatot kutyaidomítás követte. Gazdag Pál és Gazdagné Novák Mária mutatták be mentőkutyáikat (részletek a mentőkutyázásról: Kürtölő 2018. II. szám 3. oldal).






Mindenek előtt a gyerekek megismerhették a vezényszavakat és kutyák reakcióit. Ezt követően maguk is kipróbálhatták, hogy a kutyák hogyan teljesítik a parancsaikat. A vezénylések után a szakamai rész következett. A kutyáknak elrejtett teniszlabdákat kellett megkeresniük és gazdihoz vinniük. Amikor minden labda megkerült, egy gyereket bújtattak el és szagminta alapján kellett az egyik mentőkutyának megtalálnia.











A keresések után játék következett, majd kérdőíveket töltöttek ki a csapatok, és a megszerzett pontok alapján jutalomban részesültek. A végén még egy kis kutyasimogatásra is maradt idő.







A délután első fele a lelkészi hivatásról szólt. A táborlakók Mekis Ádám tisztelendő úr vezetésével felmentek az evangélikus templomba, ahol számos érdekes kérdés került terítékre. Legelőször azt tudhatták meg a gyerekek, ha belépünk egy templomba miről lehet felismerni, hogy evangélikus, katolikus esetleg református templomban vagyunk-e. Miben különböznek ezek az oltárkép témáját, az oltárok számát illetően, illetve egyéb tárgyak tekintetében. Utána sorra bemutatásra kerültek a templom berendezési tárgyai: a keresztelő kút, a szószék, a térdeplő, szóba került a régi és a mostani ülésrend is. A gyerekek azt is megtudták mit jelentenek az oltáron található jelképek, az oltárképen látható betűk.





A templom hűvöse után tánctanulás következett videóoktató segítségével.



Szerda

Délelőtt a fazekas mesterséggel ismerkedtek a gyerekek. Először egy filmet néztek meg, amely bemutatta a mesterség teljes folyamatát, hiszen egy cserépedény elkészítése nem pusztán egy napig tart.



Miután láthatták a cserépkészítés teljes folyamatát, a csapat átment Eszter néni műhelyébe, az agyagozás helyszínére. Ott rögtön látni lehetett a kemencét, Eszter néni megmutatta a terrakotta és a mázas edényeket. A gyakorlati részhez kétfelé vált a csoport. A kisebbek, akik nem érték el lábbal a korongozó lendkerekét, azok figurákat készítettek szélharanghoz. A nagyobbak korongozhattak.







A korongozóknak Eszter néni először megmutatta a fogásokat, és kezdődött a próbálkozás.







Eközben a kisebbeknél is készültek a figurák.





Délután további két mesterség következett: kosárfonás, papírmetszés. A három csapat mást-mást csinált és forgószínpad szerűen váltották egymást, az egyik az udvaron különféle ügyességi játékokkal töltötte az időt. A kosárfonók peddignádból készítették a kosarat. Az alja előre el volt készítve egy kör alakúra kivágott falap formájában, furatokkal a nád befűzéséhez. Az elmondott technikai fogások után egy egészen kis kosárfonó műhely alakult ki.











A papírmetszet készítés egy magasnyomású nyomdatechnikával készülő, sokszorosító grafikai eljárás. Az eljárást Editke mutatta be a gyerekeknek. Első lépésként elkészítették a dúcot, arra felvitték a festéket, ráhelyeztek egy papírlapot, amelyre a képet hengerléssel vitték át.











Kint az udvaron a harmadik csapat ügyességi játékokat játszott.




Fotók: STY

Csütörtök

Kirándulás Poroszlóra

Osztroluczky Edit felvételei

Péntek

A pénteki szakma a borbély mesterség volt. Tündi néni a mesterség bemutatását az őskornál kezdte. Elmondta, hogy a borbély mesterség a régebbi időkben teljesen mást takart, mint az amit manapság fodrászat alatt értünk. Hajdivat, arcfestés pedig már az ókorban is volt. A mai kor változatossága női és férfi frizurában, szakállban és bajuszban szinte leírhatatlan. Az előadás befejezéseként bemutatta a régi és modern elektromos hajsütő vasat, hajvágó ollót és látható volt a régen használt és mai eldobható borotva. Az előadást követően papíralakoknak frizurákat lehetett alkotni, festékből hajat fújni a megrajzolt figuráknak, illetve fűbabát készíteni. Az elkészült babát mindenki otthon kezelheti, a frizuráját alakíthatja és a falunapon a legszebb darabok díjazva lesznek.











A foglalkozások után daltanulás következett. A gyerekek arra készültek, hogy a szakácsnéniknek megköszönjék a tábor ideje alatti munkájukat, a készített finom ételeket. Ők közben még a konyhán az ünnepi búcsúebédet készítették.




És eljött a köszöntés ideje.




A délután kvízjátékkal kezdődött. A helyes válaszokért betűket és csillagokat kaptak a gyerekek, melyekből a végén értelmes kifejezéseket kellett kirakni és a táblára felragasztani.




Az udvaron ügyességi feladatokkal folytatódott a délután. Vízhordás lyukas pohárral, szavak kimondása vízzel a szájban, vajas kenyér evő verseny, történet írás megadott szavak köré, táncolás egyre kisebb papírlapon, levélküldés kézszorítással és egyebek.







Elérkezett a tábor értékelésének pillanata, a közreműködők munkájának megköszönése, tombola és apró ajándékok osztása.





Még egyszer uzsonna, este diszkó és vége a nyári tábornak.


Fotók: STY


<< VISSZA A KEZDŐLAPRA